8.rész

Dátum: szeptember 3. /kedd/
Téma: Ismerkedés
Hangulat: Ismerkedős :D (hű de sok fantáziám van...:D)


       Egyre több felsőbb éves tobzódik körülöttünk. Nem hiszem el. Mi tényleg a menők közé tartozunk?! Na meg a délután is. :)
   Reggel komótosan öltöztem fel. Egy rövid ujjú,zöld,durván V-kivágású pólót (igazából ez az egy ilyen pólóm van,de ezt szeretem :) ),hosszú farmerrel,edzőcipővel. Hajamat kiengedve hagytam és tényleg minimális smink (szempillaspirál,szőlőzsír) került az arcomra. A kapun kilépve láttam,hogy Ben is a suli felé igyekszik. Bevártam és együtt mentünk a suliba,a délutánról beszélgetve.
  A termünkbe belépve,megint ideges lettem,mert már megint ültek a helyemen.Betti ült ott,az egyik "csatlós".
   
    -Húzz a helyedre -mondtam neki higgadtan.
    -Mi? Nem küldhetsz el!
    -Nem? Dehogynem. Csak figyelj. Ez az én helyem és le akarok ülni. Tűnj a saját helyedre,vagy én ráncigállak.
    -Jól van. Már megyek... Nem kell játszani a nagyfőnököt,mert hirtelen menő lettél. Nem vagy Te senki -forgatta gúnyosan a szemét.
    -Lehet,hogy "menő" lettem és szeretik a társaságom. Ami,ugye rólad nem mondható el.
    -Há? -kérdezte és sértődötten elviharzott a helyére.
    -Basszus Dana. Hogy Te mennyire durva vagy -röhögött fel Patrik. Áron abban a pillanatban lépett be a terembe,és körbenézve konstatálta a helyzetet. Felvont szemöldökkel nézett rám,aki komolyan húzogattam a vállam,Benre és Patrikra akik azon röhögtek,milyen "keményen kiosztottam már azt a kis csajt",Bellára aki kedvesen mosolygott rajtunk és szúrós szemmel nézett a 3 lányra,akik susogva,mérges fejjel beszélgettek. Gondolom,engem szidtak,de tegyék. Piszkosul nem hat meg. Áron megvonta a vállát és hozzánk sétált.
    -Akarjam tudni mi volt?
    -Á,semmi. csak Dana beszólt Bettinek.
    -Gratulálok. Mondjuk ez nem csoda -mondta.
    -A helyetekre -lépett be a matek tanár. Mindenki elhallgatott és a helyére vonult. Az óra hamar (fogjuk rá) eltelt. Szünetben a 3 fiúval és Bellával kimentünk az udvarra. Valahol bal oldalt volt egy hatalmas fa,alatta pedig 2 pad összetolva. Elsőre beleszerettünk a helybe (mármint Bella és én,a fiúknak mindegy volt) így az lett a mi helyünk. Jó pár felsőbb éves "menő" (De sokszor használom ezt a kifejezést...-.-") a tegnapi csapatból rögtön odajött hozzánk,aztán pár új arc (legalábbis számunkra) került a társaságba. A szünetet végig röhögtük,csapongva a témákban. Az egyik srác (Barnabás,11/a-s) gyakran pillantott Bella és felém,tekintete többször siklott végig rajtunk. Tetőtől-talpig. Amúgy az egész nap ugyan olyan volt.

   Aztán jött a "randi" Randi? Az volt? Nem. Csak ismerkedtünk,beszélgettünk. De a randin is ezt csinálják,nem?! Hm. Passzolom.  Bencével. Együtt mentünk haza,majd kérve fél órát,felrohantam a szobámba. Ettem,hajamat megigazítottam (kicsit begöndörítettem),leellenőriztem a sminkem (ami annyiból állt,hogy szájfényt raktam fel). Ruhámat hagytam,amiben voltam. A csengetésre kaptam fel a fejem,így lerohantam ajtót nyitni. Bezártam mindent,indulhattunk is. :) Az út elég rövid volt. A plázában bementünk mozizni (Képszakadás *.*),aztán a szemben lévő kajások tömegéhez vettük az irányt. Nem tudom miért,a Pasa Kebab-nál álltunk meg. Mindketten egy dönert rendeltünk üccsivel,közben meg megvitattuk a filmet. Aztán jött a séta. Otthonról ugye 3-kor jöttünk el. Másfél óra mozi,2 óra kajálás (nem 2 órán keresztül ettünk,az csak fél óra volt,addig beszélgettünk). Fél hétkor jöttünk ki a plázából. Odakint lágy szellő fújta a meleg levegőt és sötétedett. Otthon persze írtam apunak,hogy hol vagyok,kivel,merre stb. ezért nem is keresett.
      -Merre megyünk? -kérdeztem,mert Bence határozott léptekkel jött mellettem.
      -Majd megtudod -felelte mosolyogva és tovább ment. -Tetszeni fog -tette hozzá. Félve fordultam vissza,de tegnap óta valamilyen különleges oknál fogva bízom benne. És a többiekben is. Csak sétáltunk. Nem beszélgettünk. Egyik pillanatban megállt és mosolyogva felém fordult. Körbenéztem. A francba,igaza volt. Elsőre beleszerettem a látványba. Egy kis kör tisztás volt,kicsit hosszú fűvel,virágokkal. Mivel besötétedett (idén hamar kezdte,7-kor már sötét volt!!!) csak a Hold világította meg. Olyan volt,mint egy tündérmesébe illő hely. Azt hittem,ilyenek csak a filmekben és mesékben van,de nem!! Ott álltam,megbabonázva. Egy kéz ragadott meg és mosolyogva húzott beljebb a fűbe.
     -Tetszik?-kérdezte.
     -Nagyon -válaszoltam,és láttam,hogy lefekszik a fűbe. Példáját követve én is lefeküdtem.
     -Mesélj magadról -szólalt meg,amint elhelyezkedtem.
     -Mit szeretnél tudni?
     -Mindent.
     -Oké. Hát. Elváltak a szüleim. Apuhoz költöztem. Ugye,ahol tegnap voltunk. Aki tegnap hívott telefonon,az a bátyám volt,Ádám. Augusztusban költözött ki Londonba a barátnőjével. Van egy nővérem,Blanka. oda jár,ahova mi. Tizenegyedikes.
    -Ő az a barna hajú csajszi,aki tegnap ott volt velünk a fa alatt és beszélgettetek,meg Blan-nak hívtad??-kérdezte.
   -Igen -mosolyodtam el. -Ő a nővérem. Anyunál lakik. Van egy lovam,Black Heaven. Meg szeretnék egy kiskutyát is,de ezt még nem mondtam senkinek. Te vagy az első -mosolyogva nézett rám,én pedig folytattam. -Anyanyelvi szinten beszélek franciául és középfokú nyelvvizsgával rendelkezem németből. Angolból nagyon  alapokat tudok csak -húztam el a számat és folytatni akartam,de nem tudtam.
    -Beszélsz franciául és németül? Méghozzá ilyen jól?
    -Öhm. Igen -pirultam el. Ez eddig még senkit nem érdekelt. -De kell az angol is,abból pedig borzasztó vagyok.
    -De miért nem mentél akkor a francia vagy német csoportba??
    -Mert mint mondtam,a francia anyanyelvi szinten megy,abból semmi újat nem tudtad volna tanítani. Németre meg kevesen jelentkeztek. Oda azért. Angolul meg nem tudok,majd most megtanulok -mondtam határozottan.
     -Szép. Gratulálok. Folytasd.
     -Köszi. Hát,gitározom is,alapokat tudok,most fogok tanárhoz járni. Bírom a focit,nagy Videoton fan vagyok. Kedvenc filmem a Halálos iramban részek,kedvenc együtteseim a Green Day és Ramones,de nagyon imádom a régi,magyar dalokat is -magyaráztam és boldogan vettem észre,hogy áhítattal és meglepettséggel tölti el a válaszaim. -Imádom a lovakat, ugye. Nagy kocsi rajongó vagyok,nem véletlen a kedvenc filmem se. Azt hiszem ennyi. Ja. Imádom a csokit és a rózsát. Ennyi lennék én -vontam mega  vállam,de az arca döbbent volt. -Mi van veled???
     -Enyhe sokkot kaptam. Azta rohadás. Tudtam,hogy menő csaj vagy,a beszólásaiddal és ezekkel már bizonyítottad. Na de,hogy focizol,gitározol,szereted a kocsikat ez új. Azta. Ez baromi jó. Végre egy csaj aki nem nyávogós -mondta még mindig ámulva.
    -Ja,és Playstation-özni is szeretek.
    -Naneee. Ez most komoly??
    -Igen.
    -Nem vagy semmi -bólintott elismerősen.
    -Köszi. Te jössz,mesélj.
    -Hát. A foci,kosár és a gitározás a mindenem. Van egy bátyám,de Ő Pesten lakik. Szüleim minden nyáron egyedül hagynak amíg Olaszországban vannak. Gyakran rángatnak el engem is,mondván ott van az üzlet,rokonok és haverok,de már 2 éve nem voltam. Ovi óta a legjobb barátom Patrik,vele pedig jött Bella a suliban. Aztán egy incidens miatt csatlakozott hozzánk Áron is. Nagyon jó barátok vagyunk így 4-en. Aztán persze,most jöttél Te,az 5. láncszem -mondta és rám mosolygott. Erőltetetten visszamosolyogtam,de az agyam azon kattogott,hogy vajon milyen incidensről beszél?! -Van egy kutyám,gyakran rendezünk PS partykat haverokkal,meg ilyenek. Nagyon mást nem tudok. Kedvenc virágom nincs-röhögött fel. -Zenei ízlésünk hasonló.Akció,horror és vígjáték rajongó vagyok. Asszem' ennyi.
    -Hűű. Azért Te sem vagy semmi. Olaszország?? Akkor tudsz olaszul?? -kérdeztem én is áhítattal.
    -Ja -mondta lazán.
    -És szereted azt a nyelvet?
    -Nem. Magyar,angol jobb. És a francia,német is. Ne akarj olaszt tanulni.
    -Oké,nem fogok -nevettem. -Milyen kutyusod van?
    -Német-juhász,1 éves. Te milyet szeretnél?
    -Golden Retriever vagy Beagle. Ezek olyan édesek -mondtam kicsit gyerekesen.
    -Értem. Kedvenc PS játék?
    -Burnout és Tekken 6 -elismerően bólintott. Az órámra néztem. 9 óra. Gondolom Ben is látta,mert felállt és felhúzott. Egyébként. Hogy is kerültem én a mellkasához?? Ugyanis a fejem a mellkasánál volt. ott feküdtem rajta. Öhm... Na mindegy. A hazafele csendesen telt. Annyira rá akartam kérdezni,hogy mi volt az a csók tegnap,de nem mertem. Azon filóztam,hogyan hozhatnám fel,de abban a pillanatban a kapunkhoz értünk.

     -Holnap találkozunk. Jó éjt -mondta és egy puszit adott az arcomra.
     -Jó éjt - és,hazament...