19.rész

Dátum: december 7. /szombat/
Téma: Ájulás
Hangulat: gyenge


        8-kor keltem fel. A fejem rettenetesen fájt,a gyomrom görcsölt. Eszembe jutott, hogy tegnap ebéd óta nem ettem semmit,így fel kéne kelni. Emlékszem,hogy Bence kezét fogtam,mikor elaludtam,de nem láttam a szobában. Aztán a másik oldalamra feküdtem és megláttam. Mellettem aludt, úgy ahogy volt, ruhástól bezuhant. Tegnap este kicsit kimeríthettem szegényt. :) Óvatosan felkeltem,hogy még csak véletlenül se ébredjen fel. Kivételesen örülök,hogy francia ágyam van és nem valami egy személyes kicsi. :D
    Kikotortam egy sárga hosszú ujjút és egy melegítőt, majd elmentem lezuhanyozni. Kb. 10 percig folyattam magamra a forró vizet,de hihetetlen jól esett. Felöltöztem és megnéztem magam a tükörben. Pont,amire számítottam. Bedagadt, karikás,véreres szemek,piros arc,kiszáradt száj. Néztem már ki jobban is...
Kimentem a fürdőből majd le reggelit készíteni. Összedobtam egy tojásrántottát,mellé meleg kakaót. Megterítettem Bennek is.

       -Jó reggelt -köszöntem neki mosolyogva. Kómás fejjel nézett rám,de elmosolyodott. Leült velem szembe és kíváncsian méregetett.
      -Jól vagy? -kérdezte. Egy aprót bólintottam.
     -Jó étvágyat! -próbáltam utalni arra,hogy együnk.
     -Ez az enyém? -csodálkozott el.
     -Igen! Miért,szerinted kié lenne? Ketten vagyunk a házban -mondtam és nekiláttam. Példámat követve Ő is enni kezdett.
Reggeli után felmentünk a szobámba. Jobban mondva Bence bement,én pedig Ádihoz mentem. Kivettem a szekrényéből egy pólót és egy melegítőt,alsó gatyát+egy tusfürdőt (kicsit érdekes lenne,ha valami csajos illata lenne ^^),majd visszamentem a szobámba. Az egyik szekrényből kivettem egy tiszta törülközőt és a srácnak dobtam.
       -Menj,zuhanyozz le!
       -Köszi!
Míg bement a fürdőbe én megigazítottam az ágyamat. Körbenéztem. Kupi volt. Cuccok hegyén-hátán!!! Ráférne egy alapos takarítás.
      -Segítenél? -kérdezte mögülem,én meg ijedtemben ugrottam egyet. Hátrafordulva hozzá,kitört belőle a nevetés. -Bocs,nem akartam. Szóval. Segítenél? Nem tudom kezelni a zuhanyzót -mondta és csak akkor vettem észre,hogy ruhái egytől egyig csurom víz. Olyan fura fejet vágott,hogy leírni sem tudom. Kitört belőlem a nevetés. Felháborodottan nézett rám, de végül elmosolyodott és nem szólt semmit. Bementem vele a fürdőbe,megnyitottam a csapot majd kimentem.
      -Dana! -hallottam lentről egy hangot. Gyorsan futottam le a lépcsőn.
     -Apu! Annyira örülök,hogy itt vagy -öleltem meg.
     -De mi történt? Jól vagy??
     -Persze. De majd később elmondom. Bence még itt van. És ha jól hallom épp nekem kiabál. Istenem. Nem tudja elzárni a vizet -nevettem fel újra.
És igazam volt. A fürdőben állt és mérges volt. Nem tudom,hogy most magára, hogy ilyen szerencsétlen, vagy esetleg a zuhanyzóra. De mindegy. Vicces volt. :D
Elzártam neki a vizet,majd ránéztem. Bosszúsan méregette a csapot(!!!). Csak nevettem. Ezen mást nem tudtam.
-Ne röhögj. Ez komoly!
-Oké,oké -töröltem meg a szemem,majd újra ránéztem. Hirtelen rosszul lettem,és a lábam megingott. Még elkaptam a korlátot és megtartottam magam. Ben utánam nyúlt,de elhúzódtam!
Egyszerűen képtelen voltam ránézni. Lefagytam. Eszembe jutott a tegnap este. Ahogy Roxi sikít, Ádám kiabál, a háttérben valaki veszekszik. Ahogy ránéztem a fiúra,elfogott a rémület. Ádámot láttam benne,miközben tudtam,hogy ez lehetetlen. A bátyám ruhái voltak rajta, talán egy magasak is lehettek. A tusfürdő tömény illata lengte be a teret és Ben-t is.Ádám illat... :S Ádám! Ádi! Mi van?! Egy erős,ütés szerű fájdalom nyilallt a fejembe, majd elernyedtek a kezeim. Nem tartottam már a vasat. Hosszan csúsztam végig a padlón. Ben ugrott mellém,hogy elkapjon. Késő. Se kép,se hang. Megszűnt a külvilág. Pár élesebb hangot hallottam még, mikor Bence kiabált apunak. A nevemet ordította és a karomat fogta. Aztán minden vak sötét.

***
-Ez a hely. Fantasztikus. Hogy találtál ide?
-Nem volt nehéz. Követtem az álmaim,és szeretteim szavait. Tudod. Te súgtad meg Alex. Te voltál,aki idevezetett. -mosolya hideg volt. -Nem tudod,mi történt. Nem tudod,miért nem jelentkeztem. London sötét és keserű. Gyűlölöm. Otthon akarok lenni. Otthon. Már azt sem tudom,mit jelent. Veled Alexom. Veled lenni.
Veleed leenniii... -hallatszott a visszhang,majd a semmibe veszett.
-Ádi! Hova mész? Ne hagyj itt! Nem ismerek senkit! Hol vagy?

Csapzottan tértem magamhoz. A hajam a homlokomhoz tapadt, a pólóm vizes volt. Egy komor szobában voltam.
     -Kórházban vagy -szólalt meg egy hang. Az ablaknál ült. Nem ismertem fel,annyira halk volt. Amikor felállt és mellém lépett,Ben-t láttam. Tekintete aggódó volt. Sütött róla,hogy megijedt.
    -Mi történt? -kérdeztem gyengén. Felülni sem tudtam
    -Elájultál. Másodszor... A francba is Lex,mi történt?? Mi a fene bajod van? Egészségtelen ezek az ájulások.
    -Nem... Nem szeretnék még beszélni róla. Nem most.
    -De miért?
    -Mert nem. Nem vagyok most képes rá. Kérlek. Értsd meg!
    -Felfogtam. De ha kell valami,szólj! -mondta szomorúan a szemembe és kiment az ajtón. Értetlenül néztem utána...

  -Elájultál. Másodszor... -visszhangzottak a fejemben Bence szavai. Mi történt? Magam sem tudom, miért ájulok el. Ádám. Amit nem tudok. Tudom, hogy baj van. De mi?! Nem. Én sem tudom,akkor hogyan mondhatnám el Bencének?? Istenem. Annyira jó barát. Szíven ütött,hogy itt hagyott. A francba is. Hogy lehettem ilyen? Csak aggódik. Én meg elüldöztem. :(